2015. március 20., péntek

Egerszalók

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket.

A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált. Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.
Az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva 1961-ben fúrták, a második furásra 1987-ben került sor. A 2011 augusztusában megrendezésre került Gyógyvíz Ünnep keretén belül ünnepeltük a félévszázados évfordulót. A kutak megszentelésük során, 2010 őszén kapták a Mária és a Vendel nevet. A Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje. 
1992-ben az Egészségügyi Minisztérium az egerszalóki termálvizet gyógyvízzé minősítette.
A víz összetétele alapján a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolható, melynek kéntartalma is jelentős.
 Egertől 5 km-re a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.
 Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínű a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 M-ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.


 Barlang lakások
Páratlan szépségű hely. Aki teheti,látogasson el oda. Csalódni nem fog ez biztos.

Szerkesztette: Vadász Ili

Forrás: Internet,Wikipédia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése